A repülőn sikerült elérnem, hogy a vészkijárathoz kapjak egy ablak melletti, tágas helyet. Útitársammal egy szlovák sráccal összehaverkodtunk, beszélgettünk, s gyorsan telt az út. Mondta, hogy ő az ilyen hosszú utakon mindig altatót vesz be, s próbált erre rávenni engem is. Nem éltem a lehetőséggel, s jobban is jártam. Nem altatót, hanem Xanax-ot vett be, ami egy erős antidepresszáns, és csak receptre kapható. Annyira készen volt tőle, hogy először a vacsoráját borította ki, majd - miután félúton bedobott még egy tablettát - később a reggelijét is. :)
Az ünnepek gyorsan elteltek, a három hét alatt kb. 2000 kilométert utaztunk Zsuzsival, ami nagyon fárasztó volt.
Mivel az eredeti vízumom csak hat hónapra szólt, karácsony előtt még volt egy köröm az amerikai nagykövetségen, hogy újat igényeljek. Szerencsére gyorsan sikerült túlesni a formaságokon és ezzel utána már nem kellett foglalkoznom.
A frankfurti repülőtéren
Welcome to New EnglandÉrkezésemkor rengeteget segített Ági és Pali, akiknél az első napokban laktam, amíg kerestem saját otthonomat. Ők orvosként kutatnak itt egy évig, s bár sokat dolgoznak a majdnem minden estére kitaláltunk valami programot, így megismerkedtem kicsit a környékkel. (10 nap alatt még hangversenyen és kutyát sétáltatni is voltunk. :))
Bostoni építészet
Azóta megismerkedtem még két ösztöndíjassal, akik itt dolgoznak. Marcell szintén orvos, emlőrák-kutatással foglalkozik, Péter pedig biológus Szegedről és egy biotech cégnél kutat. (Néha nehéz bekapcsolódnom a közös beszélgetésekbe amikor rajtam kívül mindenki otthonosan mozog a liposzómák és béta-sejtek világában. :))
Kertes házak Cambridge-ben
Múlt hétvégén itt volt Ákos, aki a szomszédos Maine állambeli Portland-ben dolgozik egy pénzügyi cégnél szintén HAESF színekben. Péterrel és vele voltunk szétnézni a városban. Bejártuk a város nevezetességeit bemutató Freedom trail jó részét. Nagyon jó érzés volt megtudni, hogy a pénzügyi negyedben (a Liberty square-en) van egy '56-os emlékmű. Készítettem is róla néhány fényképet, megtaláljátok őket a galériában.
"Commemorate those who never surrendered"
A munkahelyemről egyelőre még nem tudok sokat mondani, elég kicsi cégről van szó. Másfél éve indult, most nyolcan dolgozunk benne. A két alapító nagyon benne van az innováció menedzsmentben, én egyelőre próbálkozom megtalálni az módszereket, hogy a lehető legtöbbet lássak ebből.
Haymarket, Boston belváros
A Bostonban és Cambridgben készült képeket megtaláljátok itt.
1 megjegyzés:
Köszi!!:) Remélem idővel lesz több is.Vivi
Megjegyzés küldése