Fényképek

Sziasztok!

Elnézést kérek azoktól, akik a munkahelyükön minden reggel és ebédszünetben elszántan kattintgatták a frissítés gombot a böngészőjükön, hátha lesz új post. :)
A héten nem sok izgalmas történt, azon kívül, hogy átköltöztem a motelszobából a végleges szállásomra. Örülök, hogy végre sikerült, mert kicsit barátságosabban berendezett helyen lakom végre, és mégiscsak egy szép kertvárosba sikerült kiköltöznöm. A környéken egyébként minden ház egyforma, s minden előkert is hasonlóan néz ki, a tökéletesre nyírt pázsittal - ezt látni fogjátok az albumba feltöltött képeken is. A szobát a cégnél dolgozó egyik HR-esen keresztül találtam, aki az első napokban segített keresgélni. Ő triatlonozik, így végül az egyik triatlonos barátjának a házában sikerült szállást találni.



Hárman vagyunk a házban, két lakótársam körülbelül 50-55 éves, mindketten triatlonosok, és minden reggel 4:00-4:30 közt kelnek, hogy menjenek edzeni. Mint kiderült, ez még hagyján, mert David, korábban 31 évig tengerészgyalogos volt, és máig aktív ironman veresenyző. (A kevésbé tájékozottak kedvéért, ez a speciális triatlon 3,8 km úszásból, 180 km kerékpározásból és 42 km lefutásából áll.)

Végre úgy tűnik, hogy (majdnem) minden adminisztrációs dolognk sikerült a végére járni, egyedül az autó biztosítása, amit még véglegesíteni kell. Kötöttem rá biztosítást az egyik cégnél, ahol megígértem, hogy 30 napon belül megszerzem a texasi jogosítványt. Közben kiderült, hogy mivel nem egy éves vízummal rendelkezem, nem lehet itt jogosítványom, ezért az a biztosítóm meg akarja szüntetni a biztosításomat, amit fél évre előre kifizettem. Már találtam egy másik helyet, ahol tudok új biztosítást kötni, már csak az a kérdés, hogy az előző helyen befizetett $400-at sikerül-e (időarányosan) visszaszerezni, vagy valamilyen kezelési költségeket levonnak belőle...

Az elmúlt napokban nagyon meleg volt, persze ebből szokás szerint semmit nem éreztem. Az egész amerikai életvitel úgy van kialakítva, hogy a 3 percnél tovább sehol ne kelljen többet épületen/autón kívül, de még lehúzott autóablakkal sem eltöltened, mert biztos elfáradnál/rosszul lennél/leizzadnál a friss levegőtől. Én például most kaptam meg azt az ablakra ragasztható adóvevőt, amivel a cégnél a sorompó kinyílik automatikusan, ha odaértem, így nem kell lehúznom az ablakot, hogy a mágneskártyámmal nyissam fel. :) Néha hasznos ez a kényelem (most pl. éppen 39 C fok van kinn, de azt mondják 41 C-ig felmegy ma még), sokszor viszont zavaró, hogy mennyire elkényelmesedtek itt az emberek.

Jövő hétvégén Jokival, Marcival, Tivadarral és Tomival megyünk Kaliforniába a Yosemite nemzeti parkba túrázni. Az egyik Half Dome túrát céloztuk meg, ami elég keménynek ígérkezik. A gyönyörű táj azonban remélhetőleg kárpótol majd a befektetett munkáért. A túra után hétfő-kedden még Palo Altoban maradok Jokinál, megnézem San Francisco-t és a Szilícium-völgyet.

Hamarosan újra jelentkezem, addig is nézegessétek a képeket!